Haikukban, eredeti –Bashó féle- stílusban…

Buzgón érkezik
A hideg, lépte kopog.
Libabőrt terít.
*
Buzgón érkezik
Fogcsikorgató hideg.
Tó vize fagyott.
*
Buzgón érkezik
Vastag, sötét hófelhő.
Hószállingózás.
*
Buzgón érkezik
A havazás. Takaró.
Hóakadályok.
*
Buzgón érkezik
A jégvirág rajzoló!
Szép ...

A télről, versben és tankában írt a szerzőpáros…

Szél úrfi pejként,
Zabolátlan, mint vadló.
Patanyom, hóban.
Hópihékkel érkeztem.
Ő vár! Tudtam, éreztem.
*
Látom, hogy a szél, a kert fái között vircsafttól, olyan, mint egy rítus!
Lehet, hogy buta, mint a sötét éj, ő azt hiszi, hogy ilyen a virtus.
*
Kis hópelyhekkel
Tangózik a ...

A párákban kúszó
fátylakat nézve,
hangulathoz illő,
az őszies kezdésre..
Mezíttelen talpam
a hideghez érve,
csak álltam az erkélyen
merülve, messzeségbe..
"Hol bukkan napsugár,
mi felhők mögé rejlik?"
Elázott madárszárny,
lombokba telepszik.
Énekben nem harsanva
üdvözvén a reggelt,
s égboltot látva, mint
kitört ...

Fehér a táj, sűrűn esik a hó, mint egy pép,
Félelmetesen, furcsán, fantasztikusan szép.
A nagy fenyők glédában őrzik a szépséget,
Hó, fehér takaróként őrzi a hideget.

Mindenütt fehér hó, kemény hideg és magány,
Ember vastag bundában, botor ki itt vagány.
E körülmények között végigmenni, helytállni
Embert próbáló feladat; hittel ...

A Sziklakéz készült: a mélybe lökjön,
halál-varázsba, mert felébredt élet
valónak nem kell, - nem bírja a jármot,
és megvet minden látszat-messzeséget.

A szeretet? Az ismert-ismeretlen.
Érzés. Fáj, ha van. Akkor is, ha nincsen?
Érdek-szeretet számító ajándék, -
s végül mit vált ki színlelő szívekben?

Hát itt éltem? Vagy hazám ...

Egy álom sírt, miközben lassan ment el, -
különös, de az álom is csak ember:
születik, s meghal nehezen vagy könnyen,
vér villanásban, gyöngyként hulló könnyben,
elégő nyárban, őszi hallgatásban,
amikor másutt víg szüreti tánc van,
s meghalhat télen, mikor hópihéken
kis vaksi fény kél, s alszik ki a szélben,
vagy tavaszban, ha csöpp ...