Filozofálok a saját árnyékomról…

Igen nagy felfedezést tettem, nem vagyok már egyedül,
Mindenhol velem van az árnyákom, tőlem nem menekül.
Jön velem mindenhová, de nem tudom, hogy minek?!
Van-e olyan ember, akinek nincsen? De kinek?

Van nekem árnyékom napsütésben,
Van a közvilágítás fényében…
És van temetői gyertyafényben.

Van, ...

Viharban a vízióm is viharos…

Viharos éjszakán, égzengésben, csöndes számadással,
Bűneinket üldöznénk, összefogva a lombhullással…

Súlyos, fekete felhők alatt fekete varjak közelednek,
Engem hagytak el… most, magányomba tömegesen megjelennek…

A halál, izzó peremén, életbe lehelhetsz még
Már eltűnt valóságod felé, ha félelmed ...

A pillanat vízió idején…

Magányban figyelem a létet, rajta álarc!
Ma már tudom, az egész élet elvadult harc,
Siker csak akkor jöhet, ha kifullad... kudarc.

Magányos pillanatok, melyben kútmélységű a végtelenség…
Magányos pillanatok, melyben csapdányi mély az elvtelenség…
Magányos pillanat mely, az elvtelenül hosszú végtelenség...

A ...

Magyar vadászpilóták a keleti fronton…

'41. július hó tizenkettedikén a „Ricsi” század
Harcba indult, a közel felderítők oldalán… le nem marad.
A „CR-42” –s gépek ósdiak voltak ugyan… de, a levegőben marad…

Felszállás tízkor, levegőben körözés és találkozó.
A bombákkal megrakott „Sólymokkal” ott volt a találkozó.
Mikor ...

Versben és apevában filozofált a szerzőpáros…

Néma időpercekben is halad az életvonat,
Fehér hóban vagy vaksötétben úszik az alkonyat.

Nem
Siklik
Csak döcög.
Zaj, csendet tör,
Egy lelket morzsol.

Mindent eltör darabokra, így aztán csak caplat,
Haladunk, meg nem áll, körbeölel élethajlat.

Sín
Kopott,
Kisiklik.
Tovább ...

Másoknak pénz és hatalom kezesek,
Ezek nélkül e földön mit keresek?
Olyan vagyok, mint gát, mit áttör a folyó
Rohama, mert nem volt elég ellenálló.

Én, velem szemben, az élet szeszélyes
És pénz meg hatalom nélkül veszélyes.
Mint nagy, bősz hullámroham, sodródom,
Így nem maradok semmi, csak porom.

Sem a társadalomban, sem a ...