A Nap méltóságos lassúsággal kel fel.
A tájra ránéz szelíd álmos kéjjel.
Nagyon jó ilyenkor még ágyban lenni.
Vasárnap van. Minek korán felkelni?

A kutyusaink szépen, szelíden ébresztgetnek,
majd örülünk egymás őszinte szeretetének,
ezután nekilátunk együtt megreggelizni.
A vasárnap hangulatát együtt megélni.

Halász ...

Szürke felhős égből fáradt fények
ezen a szép tájon szétterülnek,
majd a környékünkre rávetülve
simítják végig a szép kertünket.

De e szépség ennél több lesz
hála a kutyusaink létének.
Kinéznek az őszi kertünkre,
majd szobánkban álomba merülnek.

Szép színt visznek Ők ebbe a világba.
Ez is létüknek nagyon nagy ...

Levélnyélen két sorban levelecskék
újabb sorai, - kis levélfaluk:
közösség, s béke jelképe lehetne, -
az akác mögött ott egy távoli út.

Ma már benne utak találkozása,
és kezet fog Közel és Messzeség.
Amit elért szívós, edzett gyökérrel,
kitartással, - bárcsak megértenéd!

A Balkán felől jött, akár a gerle,
melynek nyakán ...

Divatos szó volt az ötvenes évek
világában, és korholást jelentett,
magának élő, kicsit sunyi embert,
s esendőt, ki rossz eszmébe szerethet.
Sok fogalmat gyakran túlzásba vittek,
s lenéző jel is rákerült a vétlen
emberkékre, de a jelen sem tiszta:
van, mi igaz volt, - és van, ami mégsem.
Sok víz lefolyt a Dunán, de azóta
a kispolgár, mi volt, ...

Bágyadt őszi napfény néz rá a lenyírt kerti gyepre,
majd azon szétterülve simul tovább nem sietve.
Utána komótosan ásít egyet nagyon álmosan,
s tétován tűnik el a szürke felhők hátában.

Halász István
Rózsavölgy, 2016. október 25.

Eső áztatja az őszi tájat.
Vízcseppek tarkítják a fákat,
cseppennek le a levelekről,
a rengeteg kerti növényről.

Szürke felhők teszi komorrá a tájat.
Napnak fénye a környéket nem simogatja.
Megint esik, újra és újra csendesen esik.
Az egész környék némaságba csendesedik.

A tócsák itt-ott szürkén csillannak.
Fakó tükörképei a ...