Ma Apák napja van, Fater,
hegyezd hát füled, jól figyelj!
Rólad szól eme nap - király!
Hozok egy poharat, igyál!

Rumli van itthon, de ne bánd,
vedd fel az ünneplő ruhád!
Lásd öreg, én rendet teszek,
ne lássam könnyesnek szemed!

Te vagy az ünnepelt, Fater,
na meg, ki előtted hever.
Nekem is van már gyermekem,
így szólít engem: ...

Édesapám, édesapám,
megtöröm a nagy csendet,
vidám szívvel, e szép napon,
hadd köszöntöm meg kendet!

Apák napján, mit is hozzak,
sört-é, avagy virágot?
Eme kettőt átnyújtom én,
és minden jót kívánok!

Apák napján megköszönöm,
hogy felnevelt engemet,
emberséggel, becsülettel
töltötte meg szívemet! ...

A Nap melegével bőszen ostromolja a tájat.
Kutyusaink árnyékban nyújtózva alszanak.
Majd lassan-lassan bágyadtan álomba merülnek.
Furcsa ez az áprilisi rendkívüli meleg.

A környék a Nap ragyogó fényében szinte pompázik.
A tiszta kék égen sehol egyetlen felhő sem látszik.
Csakis a hűvös sötét szobában jó ilyenkor lenni.
A szabad vizek még ...

Szeretet árad ezen az éjen szerteszét
csordultig töltve az arra vágyóknak szívét.
De jó lenne, ha ez egy egész életben
tartana és nemcsak ezen az éjen!

Az egész világ mennyire más lenne!
A jóság, szeretet hatna az emberre
és nem a gonosz, a rossz itt a Földön,
hanem a szeretet, amely szívből jön.

Az egész élet gyönyörű szép lenne.
A ...

A szakadék felett az égezüstből
fenyők őriztek átszűrt fényeket.
A sziklákat szürkeség tapogatta
ujjaival, - még nem sötétedett,

de már közel volt ringó piros hintó,
az alkony, - lángolt mind a négy kerék,
s mi lassúnak tűnt előbb, gyorsan égett,
s fájt a szívnek búcsúzás, messzeség.

Ösvények szöktek. Ó, ez mindig így van,
ha ...

Az idő siet, közben egyszerűsít,
akár az évszak: tél az őszi fákat,
de múlt ottmarad törzsben és gyökérben.
Harangszót hullat közönyös vasárnap.

Harangszó hív lehangolt tévutakra,
és szívről regél, de csak lábak mennek
fénylőn rideg kőkoporsó-hajókba.
Szokás ürít ki kopott aranykelyhet.

Mélyben vagyok, - mégis felettük ...