A szobrok szinte élnek!
Bent vannak a lelkemben,
ott élnek a szívemben,
zenélnek a létemben,

Az életet fejezik ki,
a szépségét megjelenítik,
az értelmét dicsőítik,
gyönyörűségéért köszöntik.

Rézkarcokon a falon
a szelíd fény átoson,
majd a szép alakokon
megpihen szinte álmodón.

Gazdagodtam egy élménnyel,
s ...

Fehér felett a légi kék
mutogatja látszat színét,
s bohócruhában őszi fák
fújják az öblös trombitát.

Levélnyáj fényhangok alatt
engedelmesen átszalad.
Piros villan, egy-egy virág,
a csendre szórja csillagát.

Lankás lejtőn ott múlt mese:
Szabó Dezső szoborfeje.
Konok fej volt és zavaros,
akár sok magyar feje ...

Falakból sok van, -
út egy se már.
Szürkés közönyben
a láthatár.

Volt vonatokból
egy sem maradt.
Árnyak guggolnak
a híd alatt.

Nincs hegyem, erdőm,
völgyem, - s a rét
mit zörget? Száraz
fű idejét.

Eltűnt a Szépség,
eltűnt hazám..
S hogy volt-e népem?
Az is talány.

S hogy volt-e Csillag?
Az is titok.
S ...

Költő, egykor írtál egy verset,
s azt mímelted: népedért reszket
szíved, s a Szabadság Hazája
földjéről száll fel lelked vágya..

Kérdés, kit értettél a népen,
előbb, ötvenhatos reményben,
majd amikor az angyalt kérted,
hogy jaj!-t vigyen a messzeségnek..

Te meghaltál, de Angyalodhoz
hadd szóljak: - Mit hozott és mit hoz
ötvenhat, ...

Ősziesre sárgul már a növények levele.
A hűvösödő levegő már az ősznek jel.
A tegnapi nagy meleg nem más, mint múló emlék.
Az ezer színű őszi táj felett felhős az ég.

Szürke felhők adják ellentétét az alkonyi környéknek
meghatározva alaphangulatát az alkonyt követő éjnek.
Az egész szép környék ...

Az ősz komor, szürkés színeivel,
sárga leveleivel megjelent.
A Balaton ködpaplan alatt fekszik
és az esős ősz a tájra telepszik.

Esik, esik, sűrűn, hosszan, csendesen esik.
A Nap a komor felhők mögött rejtőzik.
Gyenge sugarai a sötét felhőkön
átszűrődve csillannak a sáros földön.