Méltósággal zeng a dal, árad a zene!
A fürgén mozgó ujjakból száz is elkelne!
Egekben szárnyal a dallam, él a dal!
Játssza öreg, hallgatja fiatal!
Mindegy, ki játssza, csak egyetlen egy a fontos!
A billentyű gondolatot, szépet hordozzon
egyformán szólva oroszhoz, olaszhoz
tolmács nélkül az egész világhoz!
Közvetítse a szerző ...

Eső a földeken,
tócsa a völgyekben,
meleg eső,
őszi eső,
az mindég jó

Sziklás parton
nyári fűben ülve,
az ég a tűzorgonát
játszani küldte,
elázott hajamra.

Csillámokat ejt
a mélykék vízén
a halott gyermekét kereső
foszlott remény.

Egy síkban úszik a láthatár,
hol bánatos sirály a mélybe száll,
emlékét idézni:

hol szerepelnek a fák,
kik nem látnak hibát,
hol suttognak a ...

Halála után teljesen, egészen csak azt felejtjük,
ki úgy élt, hogy ne legyen fele szívünk!
Kit életében is őszintén szerettünk,
az halála után is itt marad velünk!.

Sok álom, együtt. Egyik vad, kegyetlen,
sebző álom, rossz eszme-szerelemben.
Másik gyógyítana, mikor a Bánat
szorít magához kis, fájó hazákat.
Múlt, robbanások. Felsüvítő bombák
házikónkat nagy hirtelen lebontják,
s tágas kerti diófánknak is vége.
(Mi volt a kedves, árnyas lombok vétke?
Nem érthettem meg, pici gyermek voltam,
s utoljára ...

Válaszoltak.
Nem áltatom
a lassú fondorkörben
sebességem hányadát,
s nem hallgatom
az elaszott szőlőszemek
napkeleti moraját.

Borult ég.
Kitisztul reggelre.
Vagy nem ébred fel
a halott Nap sohasem?

Bolyongó ködbolygót
figyeli a penész.
Gémeskút árok,
benne a lángot víz nyeli,
elégsz.
Folyvást kergeti,
itt van és ...