- Hölgyfa? Hímfa? - szóltam tréfásan hozzá.
A fényszitán átszűrt táj tiszta volt.
Ágrések között pici felhőholdak,
s arany napocskák nyája kóborolt.

A madárhangok megjöttek, leszálltak.
Vasárnap küldte délharang körét
időirányul új álommesémnek,
s katáng perdült meg: kék sziromkerék.

Megszoktam már: szívembe ...

Péter és Pál egypetéjű
ikertestvérek, éles elméjű,
de veszekedős emberek,
tőlük még én is rettegek.

Péter erőszakos neje
egyszer csak kifakadt: - Cseszd meg,
hányszor mondtam már, ne hívd meg
az ikertestvéred ide! –
s jól pofonvágta a férjét.
- Látni sem bírom a képét!

Míg ballagok a Józsefhegyi úton,
eltűnődöm: miért hegy, mikor domb csak?
Hát, persze, ezt-azt átnevez az érdek,
s nem csupán dombot, - mennyi más fogalmat!
Tetszik nekem ez a kis félvad Éden,
különösen most, mert díszben a hársfa,
s lombruhájára halvány sárgát öntött,
s illatot lengő virágfiolája.
Kopóid jönnek, Ádám, jól ...

Egy gimnáziumi osztálytársnőmmel

futottam össze a Duna Plázában,

egykori gyönyörűszép szeretőmnek

(kit én hagytam faképnél, s hálátlan



fráternek tart azóta) sűrű könnyek

jelentek meg kék szemében. Erősen

átölelt és elcsukló hangon összes

bánatát rám öntötte. - Látod, szörnyen



nézek ...

Fáradt a tó. Pihenni vágyik.
De a szél felette dudorászik,
hozzá a parti fákon muzsikál.
Rá a tó hullámzással reagál.

A Balaton már régen nyugodna,
de az erős szél ezt nem hagyja.
Az ég már tiszta. Felhők nincsenek.
A fák hajlongva \"hódolnak\" a szélnek.

Ez a reggeli látvány olyan, mint egy \"szimfónia\" képben.
A parti fák ...

A parti fákon, mint hárfákon a szél vígan játszik.
Ágaik között önfeledten friss dalt dudorászik.
A Balaton a zenéjét durcásan hallgatja.
Szürkéskék felszínét sok-sok hullám töri barázdálja.

A Balaton ezt a zenét kényszeredetten tűri.
Az erőszakos szél folyamatosan gyötri.
A szél ezt a muzsikát úgy látszik, abba nem hagyja.
A Balaton ...