Hajdúk büszke népe élt évszázadok óta e csodálatos tájon,
az alföldi, végeláthatatlan, gyönyörű, termékeny pusztaságon.
Bocskai büszke népe a Hazáért az ellenséggel gyakran ölre ment.
Élte büszkén harcos, szép múltját és éli tetterővel a jelent.

Itt, ahol a századoknak történelmi vihara dúlt,
az Isten jóságos akaratából gyógyvíz ...

Bágyadt fény a fákon átoson
s téli ősz telepszik szét a városon.

Minap, barátom Sándor berontott

a főszerkesztő irodájába

s ráborította az asztalt (főnök sokkot

kapott a támadástól), egy kollégája



a nyomában rohanva megbotlott,

beverte a fejét, az orrából folyt

a vére, ámde hidegvérrel így szólott:

- Sanyó! Csak vicceltünk, nem nyertél a lottón!

A család meg a szeretet,
amely otthon körülvesz engem,
a legnagyobb becs, nem feledve,
nálunk a szeretetet nem

a szavak, hanem a tettek
bizonyítják. Feleslegesek
a szólamok, semmit sem érnek,
elreppennek, mint szeptember

végén az őszi szél. Tiszta
szívből fakad a szeretetünk,
melynek nincsen semmi szabálya:
szívünk dönt, s mi úgy ...

A nyúl soha sem nyúl, mégis vesz.
A földből finom répát kivesz.
A kis mókus ugrál fáról fára!
Teszi, mert ez a dolga!
Béka ugrik be a tóba.
Nem vágyik Ő siklóra!
Folyton hősködik a hőscincér!
Hamis dicsekvése égig ér!
Brummog, brummog a morgó medve!
Friss mézevésre jött meg a kedve!
Vígan néz az őszi napba
az eresz alatt fekvő ...

Emese leányom kérdőn, először
az anyjára néz, utána rám. Többször
ide – oda vált az okos tekintete,
végül is felém fordulva teszi fel e

kérdését. – Apu, mondd, miért pont anyut
vetted el feleségül? Jé, most magunk
között vagyunk, ez magas labda. – Édesem,
még Mesi is ezt kérdezi, nem érdekes?