Emese leányom kérdőn, először
az anyjára néz, utána rám. Többször
ide – oda vált az okos tekintete,
végül is felém fordulva teszi fel e

kérdését. – Apu, mondd, miért pont anyut
vetted el feleségül? Jé, most magunk
között vagyunk, ez magas labda. – Édesem,
még Mesi is ezt kérdezi, nem érdekes?

Lágy erezettel terül a piros fény az égen szét
gyújtva a szürkülő égen a nyugvó Nap fénytüzét.
A felhők az égen lassan-lassan az éjbe úsznak,
lassacskán az égen már nyoma sincs a nemrég volt napnak.

A felhők változatossága gyönyörködtet.
Pazar tárlatot köszönhetek a felhőknek.
Szép lassan ráül a nappalba fáradt tájra
az éj pihenést ...

Ismerősök találkoznak

a galériában, csodálkozva

néznek egymásra. - Az egész

tárlaton, őszintén mondva, voltaképpen egy festmény



volt, amit egyáltalán meg

lehetett nézni, a tiéd. - Hát ez

tényleg kedves tőled, Elek.

- A többi előtt ugyanis tolongtak az emberek...

A szíve szépségét a kertre vetííti,
jelenben egy szebb jövő reményét kelti.
Keze varázskéz, melyben van a jövő,
a szépséget, gyümölcsöket termelő.

Varázslat, amit végez, nem hamis mária.
A terményekben van tiszta léte, tudása.
S hogy ezt önzetlen adja? Ezt teszi szív e,
őszinte ember- és természetszeretete.

Ő ezt tiszta szívből ...

Földünknek drága kincse,
Szoboszlónak gyógyvize,
jó egészségem hozója,
sok testi bajom gyógyítója
tudd meg, mi a szívem óhaja.
Az istenadta vizeddel
a reumámat űzd el.
A betegeket gyógyítsd,
a búsakat vigasztald,
a betegséget elmulaszd,
az egészséget marasztald.
Ehhez erőd addig legyen,
míg ember él e földfelszínen!

Életutam végéhez közeledve
sem élhetek visszafelé, senki sem
élhet így, előre kell tekinteni, mert
ott van a jövő. Összefogás nélkül nem

lehet változtatni, emellett legjobb
ebben az, hogy a változás a remény
rokon értelmű szava, szinonimája,
és általa sok ember újabb esélyt

kaphat. Együtt sem kell mindenáron
a ...