Boldogság topog az ajtónál, oly félszeg
látom a szemén, hogy vonzza még a homály -
leoltom lámpámat s mutatom a fészket
honnan ő kifakadt, mint zubogó forrás.

Gyere hát közelebb, menhelyed én leszek
sóhajtásod lapozd át sebesen hozzám -
összes szép érzésem ölelésért vedd meg
simulj belém szorost, te legyél a ...

Rengetegen elfelejtik
- sajnos mostanság is -
hogy rossz tanácsadó az erőszak.
Bizony nem tudhat
...

Igenis boldog vagyok, a boldogságom
alapja, hogy minél gyakrabban érezzem
magam egy kicsit kellemetlenül – látom
a kétkedő arcokat! -, mert így éberen

figyelek, tanulok és fejlődöm. Igaz,
csak a tartós boldogság értékes, bárha
azt mondhatom, hogy felemelő is, mert az
idő a szeretetnek éppúgy javára

válik, mint a nemes ...

A kopasz ágakon pár sárgult levél függ.
A szürke égbe a fák pőrén kapaszkodnak.
Csak a krizantémok nyílnak még több helyütt.
Távolabb varjak és szarkák zajonganak.

A Nap szürke felhődunyhája mögül
talán valamennyit lát e tájból.
Fénye a tájon bágyadtan szétterül.
Pasztell formákat mutat e világból.

Ilyen az ősz a mi ...

Anyámat hetvenkilenc évesen
sem érdekli igazán a koleszterin,
és a mai napig is előszeretettel
hódol, mint egy ínyenc a kulináris

...

Te vagy az, ki először jut eszembe reggel,
Te vagy kinek, láttakor felcsillan a szemem.
Te vagy az, kire egész nap gondolok,
Te vagy az, akiért a szívem dobog.
Te vagy az, ki megnevettet
Te vagy az, aki kell nekem.
Te vagy az, kit szívemből szeretek
Te vagy nekem a mindenem.