Szél szalad a parton,
hárfázik a fákon,
balettezik a tavon,
táncol az egész tájon,

a Balaton-parti világon,
a sok-sok kora őszi árnyon,
a csendre vágyó őszi tájon,
az őszbe hajló füvön, fákon.

A szél csak ritkán fárad.
Szilajon rázza a fákat.
Némán nézem a tájat,
melyre az őszi szél így hat.

Levelet küldött az ősz.
Sárga levelét tette a teraszunkra.
Jelezte, hogy megjött az ősz
ezernyi jelét szórva a tájékunkra.

A Balaton még fehér tajtékú hullámaival áll ellent,
de nincs mit tenni. Elmúlt a nyár.
A Balatonon szünet nélkül zúgó szélnek nincsen ellenszere.
Ránk már az ősz sok szépsége vár.

Bár a Balatonparton még páran napoznak,
hódolói Ők e szép tájon is a napnak.
Ámde az éjszakák már kissé hűvösödnek
bizonyságaként a közeledő ősznek.

A parton mindenütt sárga falevelek hevernek.
A fák, bokrok lassan az ősz színeibe öltöznek.
Az idén is örülhettünk a szép meleg nyárnak,
ámde most már ránk is az őszi élmények ...

Fények táncolnak a habokon.
Dühöng, hullámzik a Balaton.
Hiába, vége már a nyárnak.
A tó felett őszi szelek járnak.

Zárt felhőréteg takarja az eget.
Szél nem űzi el a fellegeket.
Nap alig tör át a felhőtakarón.
Csak néhányan vannak lenn a parton.

Várják titkon a jó időt, hátha ...
Távoli köd borul a tavi ...

Most temess el
minden érvet
hajolj közelebb
belém ha kell
titkaid szórd rám.

Mert ránctalan és
izgalmas lesz az ősz
a kiszabott ösvényeken
egy bolond örömével
várom a holnapot.

Elhagyatott vad vidék
lettem nélküled
félkész ház vagyok
sárba taposott
vasárnapi miséken.

Most engedj el
karmaid ...

Búcsúzik az egész környék a nyártól,
bár még árad a meleg a Napból,
de már sokfelé az ősz jele látszik.
A szél a sárgult levelekkel játszik.

Teljes csend van. Az élet békéje
borul rá erre a szép vidékre.
Búcsúzunk mi is, mert elutazunk.
Balaton! Jövőre visszavárunk!