Semmi sem tart örökké:
ha egy virág elveszíti
hajnali szépségét
délre, akkor az virtigli

szépség volt, így esztelen,
aki bármit is tartósnak
szeretne tudni. Még
esztelenebb azonban az,

aki nem gyönyörködik
benne, ...

Átharcolt nap s idegen e föld...
Hova betérek szomjasan,
fogadós! Nekem ne köszönd!
Egy italt kérek gyorsan!



Kivont kardom asztalon csillan
hajnaltól e fém jajgat
s köröttem félelem villan,
másokon ítélet hallgat.



várom azt a nedű ízét
lassan lép hozzám egy leány
szomjúságom kincsét
borús égen ...

Még bűnügyi riporterként találkoztam

egy érdekes - különös esettel. Történt,

egy elítélttel beszéltem, s tamáskodva

hallgattam az előadását. - Őszintén,


mégis min bukott meg? - kérdeztem a rabtól.
...

Mikor az élet, mérgező levegővétel,
S a perc, csak vánszorgó kín,
Felemészt a bűntelen kétely,
Soraim végén, vért hint minden rím!

Mikor a jelen sem kecsegtet,
S gonosz lelkek gyűlölete kísért,
Érzem rossz akaratát, üvegszilánk szeleknek,
Soraim végén hordom, lelkem összetört hitét.

Mikor talpnyalók korbácsütéseit ...

Barátom, Sándor a tízéves osztálytalálkozójukon

eldicsekedett a volt irodalomtanárának,

őt leginkább mostanság az orvosi kiadványok

érdeklik, aki meglepődött Sándor hobbiján. - Ráz a



hideg Sanyikám, ha arra gondolok, Önből egy remek

író válhatott volna - dorgálta meg Sándort, aztán

így ...

Hajnal hasadt a hullámzó Dunán.
Egyedül ballagtam Budai rakpartján.
Bíborba öltözött a Gellért hegy,
Harmatos levelei felém nevettek.

Táncoltak is a mosolygós ágakon,
Ahogy estélyi ruhákban szoktak
Az urak és hölgyek az Operabálokon.

Pajzán szellő - ifjak kérték fel őket,
Suttogtak nekik szebbnél - szebb ...