Mozdulatlan dermedt csend ül a táj felett,
a Nap sem tesz lépéseket,
hallgat a fű, fa, bokor,
röptében a madár megkövül,
a szó torokban ragad,
házába bújik a világ.
Óriás, vérdermesztően fekete fehér foltos felhő
fuvallata megremegteti a földi létet, morajlás követi,
mintha kősziklák esnének széjjel.
Sötétségben jég kopogtat ...

Házam előtt van egy meggyfa,
tavasszal gyerekek lógnak rajta,
szedegetik az érettebb szemeket,
öröm nézni a kis lelküket.

Annyi levél van ezen a meggyfán,
ember fia meg nem számlálhatná.
Hangokat hallani csak róla,
elfújta a szél a zajokat azóta.

Most ősz van, és engem ingerel.
Minden este sztriptíz táncot lejt,
lassan ...

Őszi vers Robinak

Ázik az aszfalt őszi esőben,
Károg a varjú, szürke az ég...
nadrágszárad jár az eszemben
rút pocsolyákban húzod-e még?

\'Hadd dagonyázzak vígan a sárban,
pukkadjon meg a nyárspolgár,
koszkarimával a nadrág alján
édes az élet, hagyjál már!\'

Ìgy van-e tényleg, ...

Úgy néz rám a kőszikla,
mint egy buldog, de
én visszavicsorítok,
életem árnyékában
meghúzódok,
emlékeimhez hozzábújok,
magasra nőtt jegenyék titkolják
hogyan vált eggyé egy
mókusfiú és egy mókuslány,
ne tovább, állj meg képzelet,
most a patak szeméttel telített,
valahol vihar utáni pusztulást
terít a lábam ...

Haza menne, elege lett
Sírva alszik el s ébred.
Haza hiány, nem tudja de fél
Fél hogyha egyszer belép az ismert ajtón nem várja senki sem...
Csak kínos hang amely azt mondja
Késő...
Ő elsírja magát...mind mikor gyermekként nem kapta azt a babát pedig annyira akarta..
Elege lesz és gondolkodik...lehet most először olyan felnőttesen komolyan...de ...

Megértettem mennyit érek!
Életedből mennyit kérek!
Mozgásom már nem volt rendes
1955 májusában szemed miattam volt könnyes!

Nem úgy mozgott egyik lábam, egyik kezem,
Ahogy kívántátok születésem.
Hiába adtad bal kezembe a labdát,
Csak rátettem bal tenyerem összes ujját,

Nem fogtam meg, nem szorítottam,
Még csak nem is ...