Morzsányi boldogság


Boldogságom morzsákból tevődik
össze, ráadásul más emberek
is folytonosan befolyásolják,
hogy boldog vagyok – e vagy sem. Meglep

engem mégis, lelkiállapotom
...

Fogyókúra



Feleségem végre elhatározta
fogyni próbál, ámde ha unatkozik,
mindig bekap valami édességet,
mostanában nem szeret mutatkozni

legszebb ...

Elveszítettem szerelmemet


Elveszítettem szerelmemet. Most egy
kis faházban gubbasztok a fenyvesben,
nyitott ablakok mellett és hallgatom
...

Cogito ergo sum

Cogito ergo sum. Gondolkodom,
tehát vagyok.
Eluralnak a gondolatok.
Szelídek, szilajok, vadak,
agyamba vésve, hogy fájjanak!
Tehát, vagyok. Élek, dolgozom.
Tudok sírni és nevetni,
de nem tudok feledni!
Miért? Miért vannak a miértek?
Mért van az, hogy én ezt nem értem?
Mért háborog az óceán vize,
a végtelen ...

Nyugatról tornyosuló szürke égnek
nincsen fodra, se széle,
őszi ködbe borítja a földet,
a toronyóra hangja is berekedt,
mintha varjúkárogás lenne.
Kertemben a pucér meggyfa
egyetlen levele szemérem ajkát takargatja,
kárörvendő röhögés üti meg fülemet,
nevetve büszkélkedik az ősz:
úgyis az enyém leszel.

Csodálom ablakom
türelmét,
nem törli le
patakzó könnyét,
elhomályosul a
szürkeség,
gerle vagy varjú,
nem számít
mi száll most
felette, körötte...
tágra nyílt könnyes
szeme
kitágult pupillákkal
keres, kutat,
de
az ősz avarral betakarta
a napfényhez vezető
utat.