Mint víz a partot,
mint csend a hangod,
mint felhők az eget,
én téged úgy öleltelek.

Nyomot hagytál bennem,
mint víz a tűzben,
mint szivárvány az égen,
lelkembe festetted szépen.

Édes álmaid, mint szűz hó,
végtelen hegyek ormain leolvadó,
csendes patak partján odafenn,
hol ember fia még nem járhatott ...

Mondd! Mitől félsz egyetlen angyal,
miért menekülsz attól ki itt marasztal?
Félsz elmondani őszinte érzéseid,
félsz feltenni kínzó kérdéseid?

Nem tudhatod bízhatsz-e benne,
nem tudhatod vajon őszintén szeretne?
Pedig annyira rokonlelkek vagytok,
egymás előtt semmit sem tagadtok.

Sokszor kérdések nélkül is ...

Szeretnék egy angyal lenni, vigyázni minden lépted,
óvni mindentől, hisz meghalnék érted.
Remélve azt, hogy egyszer megérted,
az életemnél is jobban szeretlek téged.

Szeretnék egy könnycsepp lenni,
gyönyörű szemeid sarkában megszületni.
Végiggördülni bársonyos arcodon,
elégni forró ajkadon.

Szeretnék egy illat lenni, ...

Tudod szeretlek, téged egyedül,
mégis elfordulsz tőlem mint ki menekül,
hátat fordítasz a világnak,
félsz, hogy majd sírni látnak.

Nem osztod meg velem,
mi is az a gyötrelem,
mely a szívedet nyomja,
nincs senki ki elmondja.

De tudod mi sírtunk már eleget,
bánkódtunk s olykor féltünk meglehet,
megérdemelnénk már egy jobb ...

Nem tudok sírni többé már,
a fájdalom börtönébe hiába zár.
Kiszáradtak könnyeim mint sivatagi tavak,
hiába voltak elszálltak a szavak.

Könnyeim mind porba hulltak,
bókjaim hozzád hiába szóltak.
Rájuk már senki sem felel,
szerelmünk emlékét hó fedi el.

Szívemben minden megfagyott,
mióta ő egyedül hagyott.
Arcomra ...

A viszonzatlan szerelem mindig tovább tart,
vadul tomboló ősi ösztönök mely feléje hajt,
végül mégis kielégítetlen marad minden vágyad,
rákényszerít arra, hogy reménytelenül hiába várjad.

Ám a hirtelen fel lobbanó heves kölcsönös szerelem,
gyakran sokkal szeszélyesebb, múlandó érzelem,
melynek édesen zengő kecses dallamát,
végül ...