Szellemek az éjszakában

Amikor ébredek, mint holdkóros felkelek,
sétálok éjszaka fekete ereiben,
már vár egy vonat: bús - vigadó szellemeknek,
míg érzés lángoló fáklyában világít fel.

Hűs bőrömön végig szállongó denevérek,
víg madarak dala kis távoli erdőben,
elszállnak az álmok végtelen messziségbe,
és ...

Eljött az este, ágyamban fekszem,
Becsukott szememmel rád gondolok édes.
Rád gondolok édes és olyan jó ez nekem.
Szívem és lelkem utadon elkísér Téged.
Boldog vagyok, hogy vagy nekem,
A sorstól megköszönöm Én ezt.
Te akkor is velem vagy,
Ha nem is vagy velem.
Lelkem a lelkeddel száguld
A végtelenben.
Fejemet párnára hajtva ...

Fiam , az amatőr dietetikus...


Amikor gyermekem megnőtt,
érdeklődtem tőle, mit enne
szívesen estebédre. Felnőtt
módjára felelte, ha lenne

...

Kövér a nép, mit adtatok neki?
Cipel magán új, súlyos terheket.
A zsír, a háj a szívet terheli,
míg térde dől, tartását törve meg!

Hé emberek, ébredjetek ti fel!
Damoklész-kard függ fejetek felett.
Egy évtized, s a kórság földre gyűr,
már gyűlnek bús, vészt jósló fellegek.

Az ifjúság csak vonszolja magát,
hisz ...

Volt egy álmom...


Volt egy álmom a legnagyobb magyar
hazafival, gróf Széchenyi István
Úrral, ki nem átallott fanyar
humorával beavatni - tisztán-

látás kedvéért – a mai honi
állapotokba. Ámulva ittam
a szavait, az adóreform kis
trükkjeinél, a fonalat mintha

elveszítettem ...

Itt igaz barátokra leltem,
Mit soha álmodni sem mertem.
Egykoron tán magányosan éltem,
De itt sok barátot a szívembe véstem.

Igaz szinte nem is találkozunk,
De ezen mi nem sajnálkozunk.
A világháló segít minket abban,
Hogy megtaláljuk egymást, ha baj van.

Bajban, s örömben együtt osztozunk,
Mert szívünkben örök barátságot ...