(A szocializmusból kapitalizmusba való átmenet 1989-1999)

Az emberek vályúba szórják a moslékot.
Kocognak elébe szürcsölni a disznók!
Ilyenkor egymást kitúrva bökdösik,
A többség azonban kínlódva eltűnik!

A DÉMOSZ KRATIA is valami ilyen!
Az ESZMÉNY, mint élelem, végre hát megterem!
Egyformán éljenzi gazdag és szegény,
A ...

Azt mondják a szerelem, költővé tesz,
De a szerelemből a költészet, hamar kivesz.
A barátság teszi költőivé az embert,
Oly dolgokat leír, amit eddig nem mert.

A verseket nem írjuk, hanem éljük,
A szerelmet viszont, csak reméljük.
Megpróbálom leírni, hogy én mit érzek,
Mi az oka annak, hogy ezer sebből vérzek.

Talán sosem ...

Hogyan mondjam el, hogy mit érzek?
Elmondanám, de vallani félek.
Félek bevallani mennyire szeretlek,
Mennyire várom a csodás versedet.
Mikor először olvastam, ollózott versedet,
Rögtön keresni kezdtem, különös lényedet.
Szívem és elmém többé nem nyugodott,
Micsoda érzés, mi magával ragadott!
Tudom, hogy a vers miket nekem leírsz,
Hozzád ...

Túl haladtam már,
Az életemnek delét.
Soha nem gondoltam, hogy
Láthatom életem tengerét.

Ülök a csöndes parton,
S bámulom a lemenő napot.
Soha nem gondoltam, hogy
Megérem ezt a napot.

Néha csak halkan,
Néha nagy morajjal.
Úgy mutatkozik be nékem,
Halkan, vagy hangos zajjal.

Bámulom, hogy a hullámok,
A ...

Hiába van nekem itt a csodás tenger,
Folyton hiányodat érzem.
S bízván bízom abban, hogy
A Te szíved is vágyik értem.

Tudom gyorsan elröpül az idő,
De mégis csak rád gondolok.
S mikor tücskök zenéje szól éjjel,
Csak Terólad álmodok.

Reggel mikor felébredek,
Akkor rá kell döbbennem.
Ez mind csak kósza álom ...

Oly szép, amikor jő fel az alkonyat,
Könnyű, lágy szellő, simogatja arcomat.
Úgy várom, hogy jöjjön az a pillanat,
Mikor én simogathatom, gyönyörű arcodat.

Várom az estét, mikor álomra hajtom a fejem,
S az álmomban tudom, hogy te is ott leszel velem.
Boldogok leszünk, egymás karjaiban,
S örökké velem leszel, de sajnos csak ...