Messze setétedik a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet.
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.

Ti láttátok az én bölcsömnek ringását
S ácsorgó ajakam első mosolygását
Szülém forró kebelén;
Ti láttátok a víg gyermek ...

Óh, hányszor elvetettem a sulykot jó messze,
Mégis türelemmel néztek el mellette.
Így jogom van-e vajon őket ünnepelni,
Ki annyi bajt okoz, méltó megfelelni?
Azt kérded tőlem: milyenek a nők?
Ők? –Ők az örök teremtők!
Férfi-ösztön édes vadvirága,
Termékeny magjának gyümölcstermő fája.
Ők azok, kik mindig magukban hordoznak,
S az ...

A Szent György - hegy lábánál
Van egy kedves város.
Ott születtem én is, mint Batsányi János.
Vízimalma újra forgatja a vizet,
S a fűzfákkal körülvett tó hullámaiban az idő
Arany napfényt fürdet.
A csillámló víztükör fehér hattyút ringat,
Búsan úszik szegény, jó barátot sirat.
Ott kezdtem totyogni, s ott húzta meg hajam
...

A hazáért élni, szenvedni, s jót tenni,
Ügye mellett önként s bátran bajra menni,
Kárt, veszélyt, rabságot érte fel sem venni,
S minden áldozatra mindenha kész lenni -

Barátom! oly dolgok, melyek az embernek
Dicsőség mezején oszlopot emelnek,
S melyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)
A jók sírodban is áldanak, ...

Felkelt a nap
harmatos a fű,
nőnek születtél
te kis gyönyörű.

Mosolygós arcod
ragyogó két szemed,
nőnap alkalmából
téged köszöntelek.

Köszönöm, hogy vagy
s vigyázol reám,
csókot hintek nyomodra
minden éjszakán.

Téged köszöntlek először
e csodás reggelen,
boldog nőnapot
drága ...

Amin túl vagyok ma,
másnap, már nem léphetek túl,
mert a jövőm visszanéz,
és okot keres életemre.
Látja, amint az öröm izzadsága ver,
és ahogy zaklatott álmaimból riadok.
Lelkiismeretbe öltözve vonulnak
egyre többen bűneim,
olyankor dacos révületben
születő verseimben
Istenhez rimánkodom.
Most a vidám nyár összefekszik ...