Valahogy így szólítottalak,
Emlékezzél, - annak idején.
Amikor épp megismertelek.
Kedvelem azt az oly kedves szót.
Tőled azt az édes, bájos szót,
Amit oly szeretettel küldtél.
Vagy talán mégiscsak tévedek?
Azt azért Te ne hidd, - nem hiszem,
Érzékelem szelídségedet.
Legyen szép, s nyugodt az éjszakád.
Mosolyogjon Rád a ...
Emlékezzél, - annak idején.
Amikor épp megismertelek.
Kedvelem azt az oly kedves szót.
Tőled azt az édes, bájos szót,
Amit oly szeretettel küldtél.
Vagy talán mégiscsak tévedek?
Azt azért Te ne hidd, - nem hiszem,
Érzékelem szelídségedet.
Legyen szép, s nyugodt az éjszakád.
Mosolyogjon Rád a ...
Olvasták: 492
Az Ön versének a helye...
Édes szűz Máriám
Adj egy jelet, igazold, hogy létezel.
Értettem, köszönöm, ez volt a jel,
Így most már tudom, hogy létezel.
Életem első napjától tudtam, hogy létezel,
Mint sajgó sebet a gyógyír, ápolsz te engemet.
Életemtől fogva segítettél nékem,
A te kendőddel átöleltél szépen.
Minden este imába foglalom neved,
Mert ...
Adj egy jelet, igazold, hogy létezel.
Értettem, köszönöm, ez volt a jel,
Így most már tudom, hogy létezel.
Életem első napjától tudtam, hogy létezel,
Mint sajgó sebet a gyógyír, ápolsz te engemet.
Életemtől fogva segítettél nékem,
A te kendőddel átöleltél szépen.
Minden este imába foglalom neved,
Mert ...
Olvasták: 603
Nézem az ismerős tájat,
most minden idegen.
Hangorkánként zakatol ez az egy szó a fülemben: -ELMEGYEK!
Lelkem üresen kong, valami véget ért,
valami elveszett.
Hiába harcolok, könnyeim földre hullnak,
égbe tekintő szemeim elborulnak.
Álmaim már rég szétfoszlottak,
reményeim is elhagytak,
nincs már semmi, ami éltet.
Koldus lettem,az ...
most minden idegen.
Hangorkánként zakatol ez az egy szó a fülemben: -ELMEGYEK!
Lelkem üresen kong, valami véget ért,
valami elveszett.
Hiába harcolok, könnyeim földre hullnak,
égbe tekintő szemeim elborulnak.
Álmaim már rég szétfoszlottak,
reményeim is elhagytak,
nincs már semmi, ami éltet.
Koldus lettem,az ...
Olvasták: 686
Fejemre hullt őszi idő,
hajamra ezüstöt szórtál,
ekéddel bőröm szántod,
szemembe könnyeket loptál.
Pedig még nyárról álmodom,
lelkem még virággal teli,
ha könnyesek is szemeim,
csakis a szerelem teszi.
Izzó hevétől szívemben
a piros rózsa még kinőtt,
de ezt ne kívánd,nem adom,
ó,hervasztó őszi idő!
hajamra ezüstöt szórtál,
ekéddel bőröm szántod,
szemembe könnyeket loptál.
Pedig még nyárról álmodom,
lelkem még virággal teli,
ha könnyesek is szemeim,
csakis a szerelem teszi.
Izzó hevétől szívemben
a piros rózsa még kinőtt,
de ezt ne kívánd,nem adom,
ó,hervasztó őszi idő!
Olvasták: 546
Idő,
Őszi tájat karcol
szívemre a bánat,
tarka színű álmok
immár tova szállnak.
Elfárad a parázs,
dér könnye öntözi,
csipke takaróját
dermesztőn rászövi.
Szürkeség vesz körül,
elhaló remények,
őszi tájjal én is
megpihenni térek.
Megpihenni térek,
ó, mégsem ...
szívemre a bánat,
tarka színű álmok
immár tova szállnak.
Elfárad a parázs,
dér könnye öntözi,
csipke takaróját
dermesztőn rászövi.
Szürkeség vesz körül,
elhaló remények,
őszi tájjal én is
megpihenni térek.
Megpihenni térek,
ó, mégsem ...
Olvasták: 422