Sok ezer szálat szőttek az évek,
szívedből szívembe Édesanyám,
mindegyik szál a legféltőbb kincsem,
az út,mely mindenkor Hozzád talál.

Éhezve nyúlok mindig utánad,
mert szeretetből soha nem elég,
remeg a lelkem ősz mosolyodért,
félek,hogy ez majd egyszer véget ér.

Tavaszt szeretnék testedbe zárni,
rügyeket bontó ...

Ha lelkedre őszi levél hull,
szemedből bánat könnye pereg,
én szeretnék a lelked lenni,
hogy mosolyogjon két szép szemed!
Arcodra rajzolnám a nyárnak,
víg,madárdalos tarkaságát,
elűzném a hervadó ősznek,
halálszagú,bús komorságát.
Szívedben mindig sütne a Nap,
a szerelmemnek égő heve,
soha sem aludna ki a fény,
mert ott ...

Kedvetlen nappal az a reggel,
délelőtt megint előrébb jött,
már egész közel, megcsókolt
a reggel, atmoszférateremtő
zúzmarafelhő száll felém a kémialaborból
kikandikáló életszerűséget nevezném én el
már-már kivillanó esőfelhő-szerelemnek
pénteken.
De még nincs ott, ahol tolongani kell
atomjaikra bomolva a ...

Csattog a metszőolló. Itt a szüret!
Étkezésre csábítanak a szőlőszemek!
Alakjuk szépséges, sőt, mi több! csodálatos!
Ízük felséges, nagyon finom, varázslatos!

A múlt évek munkáinak eredménye
csúcsosodik ki abban az ízélményben,
ami kizárólag akkor mutatkozik,
amikor a számban a sok szőlő szertefoszlik.

Íme a múlt munkája ...

Süvít az őszi szél, beletúr gyér hajamba,
Átfújja elgyötört testemet, korbácsolja.
Fázom, összébb vonom kabátom a mellemen,
Fölnézek az Égre, fellegek versengenek.

Ültemből felállok, tovább megyek, merengek,
Arcomba bogarak, szikrázó homokszemek.
Testemnek ütköznek, ám kínt okozva fájón,
Hulló satnya falevelek, tört ...

Finom meleg a március vége,
lágy szellő száll a falu felett,
arcomat pont úgy simogatja,
mint néha két édes kezed.

Ez a nap kétszer különleges,
először, mert újra látlak téged,
nézhetem arcodat, mily helyes,
s élvezhetem imádott lényed.

És ma van a születésnapod,
együtt vagyunk és ünnepelünk,
ajándékul tőlem ezt ...