Oszlik lassan a köd
Derül az ég
Fénylenek a csillagok
A gyertya ég
Táncolnak az árnyak
Zokogok utánad
Fájdalmam szétüvölteném
Az egész világnak
Tudja meg mindenki:
Tudlak még szeretni
Emléked mindig elkísér
Lenézel rám fentről
Vigyázod lépteim
S néha a hangodon
Suttog a szél
Nem!Inkább nem szólok
Sírok ...

Itt az ideje a tanulásnak,
nincs a szívemen más csak bánat.
nem tudok másra gondolni ezen kívül,
miért bánnak az emberi szívvel íly kegyetlenül.

Szerettem volna jó barátságot kialakítani,
nem sikerült! szívem ezt kiáltja ki.
Fájdalmas lesz az elkövetkezendő időszak,
csak egy mondat volt az, mi szívemnek erőszak.

Remélem nem lesz ...

Verseidben látjuk gondolatban a világot.
Rímeidben érezzük a megélt valóságot.
Írásaiddal mindig gyönyörködtetsz minket.
Munkáiddal gazdagítod az emberiséget!

Szorgos tollad forogjon nagyon sokáig!
Szavaid érjenek el az olvasók tudatáig!
Őszinte mondataid terjedjenek szerte széjjel!
Írj még sokáig ...

Néha mintha nem lennél, pedig vagy,
úgy tűnik csak kitaláltalak én,
hogy elkerüljön a magány és fagy,
egész nap édes arcodat nézném.

Meg járás közben tested ritmusát,
de hiába minden, ha nem vagy velem,,
csak várom az idő lassú múlását,
és néha nem találom a helyem.

Tudod kedves nem könnyű nekem
így lenni napról napra ...

Ötvenhat nyár szállt már el feletted,
a hajad és szakállad hófehér.
Viharos évek is vannak mögötted,
jól tudod, hogy a lélek mennyit ér.

Több embernek valót tapasztaltál,
elfogadtad, mit az élet adni tud,
értékes kincseket megtaláltál,
és volt, hogy nézted, a kincs messze fut.

Ne feledd el, hogy nem az a gazdag,
kinek földi ...

Szád már néma volt,
csak szemed súgta, hogy szeret.
Pillantásod átkarolt,
s Te így mondtál nemet

A két szemed szeretett legtovább,
az nem enged új útra,
s ha mégis járnám új út porát,
szívem újra csak rád találna.

Arcom a porba hullna,
s én újra meg újra,
akkor is csak néznék a holdra,
talán ő rejtette szemed a ...