Egy madárka repül előre az esős vihar peremén,
próbál kijutni kecses szárnyaival legelébb.
De mennél gyorsabb a madárnak feszes szárnya,
annál jobban veszik bele a ködös, zord viharba.

Hajdan madár voltam, ki napsütésben szállott énekelve,
Szárnyaim már nem hasítják a levegőt a nagy messzeségbe.
Utam gyámoltalan, melyen a sárban csúszok ...

Hajnali álmosság ül a tekintetén.
Álmosan szédeleg az álmok éji tengerén.
De kávéját kiissza és a tárt ablakban
a hajnalt köszöntő madarak dalát hallgatva

néz bele a felkelő napba.
Reggelizik. Ruháit magára kapva
nyugodtan, lassan elindul sok dolgára.
Úgy néz ki, hogy ma is sok lesz a feladata.

Mindig azt kérdezem Tőled :
- Mondd Kedvesem, hol a Végtelen? -
És mindig csak mosolyogsz...
Olyan huncut cinkosággal,
de szemed beszél helyetted!
- egy nap megtalálod Egyetlenem! -
És Én elhiszem Neked, mert szeretlek
s nem gondolunk most a holnapra,
az ebből kiinduló gondolatra,
mert mi sohasem karcoltunk ígéretet
egymásba...
Mégis ...

Hanyatlani készül elátkozott lelkem,
Széltől válik porrá gyönge lelkem.
Csak nézz rám ismét, itt állok előtted,
Rám is pillant egy vizslató tekintet,
Egy sárga szempár amiben lassan elégek.
De mielőtt mindezt megtenné velem,
Barátként néz rám és simogatja fejem.

Én az élettől néptáncot kértem,
De ehelyett mégis balettot ...

Sötét felhők gyűlnek felettem,
Látványuk borongós hangulatot kelt bennem.
Nem értem miért bántanak,
Ha semmi rosszat nem tettem hát hagyjanak.

Szurkálódás bökdösődés minden szó,
Olyan ez mint egy befordított sündisznó.
Küzdök hogy e helyzet változzon,
a fekete felhőkön valaki áthozzon.

Lepattog a szó mint az ólom ...

Ez a világ nem más,
Mint egy élet írta történet.
Ebben az életben szinte,
Bármi megtörténhet.

Zsarnokok kezébe kerül a hatalom,
Szöges póráz feszül az én nyakamon.
Én a nemzetet képviselem itt,
Bennük nem maradt csak halvány hit.

Majd mindenki felett uralkodik,
Az újra megjelenő bábeli káosz.
Itt nem fordulhatsz ...