Lassan végigfut egy borzongó kép a tudatomon,
Maga mögött szanaszét szaggatva fáradt lelkem,
Mint zilált medve az ízetlen, foszló prédát.
Mégis messze hurcol a tudat meggyőz, véged!

Ahogy ezt minden érzékszerved felfogta már,
Bármilyen úton vissza szeretnél térni az életbe.
Ha kell a jobb lét felé nyalsz, lefelé rúgsz,
Akár egy vad ló ...

Hideg téli erdei sétám során
koszorút láttam egy fának alján,
melynek felirat volt a gyászszalagján:
,,Fájdalommal búcsúzom Tőled, komám\'

Itt szenvedett Ő fagyhalált.
Rá ilyen sors várt.
Koszorú mellett gyertya állt,
melyet félig emésztett a láng.

Az erdő titkát megőrizte
és kizárólag nekem fedte fel.
Mélyen ...

A feledés homályába merülök
Az örök vadászmezőkre kerülök
Ott gyönyörű és szép az élet
Nem tudok elrontani semmit, de tényleg

Legjobb barátom ez a fegyver
Beszélek hozzá, és használom egyszer
Mert mindent elrontok tényleg
Ezek nem csak kósza tények

A szél a fáról letört még egy ágat
Az élet ettől meg nem ...

Csak szavakat írok neked,
és messziről küldök hozzád
életjeleket,
oly távolra nem röpíti a szél
néma gondolataimmal az
érintésemet...
Pedig
jó lenne puhán megsimítani
mindennapoktól törődött
kedves arcodat,
jó lenne, ha hallanád
lelkemből neked kottázott
őszinte dallamaimat.

Nagyon sok szépet, gyönyörűséget adott nekem
ez a város az itt töltött órák alatt,
hisz csordultig telt örömmel a lelkem.
Istenem! Gazdagabb lettem ez alatt a nap alatt!

Sok évtizeddel ezelőtt jártam itt utoljára.
Az idő eltelt, sok dologra már nem emlékezhettem.
Rá sem ismertem a sok megszépült térre, utcára.
Most nagyon sok szép, mely ...

Rímek monoton koppannak.
A vonatkerekek kattognak.
A kocsiban verseket olvasnak
hasznára az időmúlásnak.

Manapság ritka, ki verseket olvas,
pedig lélek van a verssorokban.
A költő őszinte érzelmeket ad,
az olvasó értékeket kap.

Az idő gyorsan múlik, a vonat halad.
Értékek cserélődnek órák alatt.
Tehát a vonaton verseket ...