Újra leülök, a papírra rímeket festeni,
A lelkem ezt a sok dolgot nem tudja megemészteni.
Ahogy ágyamból kikászálódok,
Hangosan elköszön a paplan!

Az álom a háttérben még fehér zubbonyban,
Valami belülről azt súgja halkan,
Jó reggelt! Kiált az én testem!
Fáradt vad és meggyötört lelkem.

Máris fájni kezd az én fejem.
Már ...

Lassan végigfut egy borzongó kép a tudatomon,
Maga mögött szanaszét szaggatva fáradt lelkem,
Mint zilált medve az ízetlen, foszló prédát.
Mégis messze hurcol a tudat meggyőz, véged!

Ahogy ezt minden érzékszerved felfogta már,
Bármilyen úton vissza szeretnél térni az életbe.
Ha kell a jobb lét felé nyalsz, lefelé rúgsz,
Akár egy vad ló ...

Hideg téli erdei sétám során
koszorút láttam egy fának alján,
melynek felirat volt a gyászszalagján:
,,Fájdalommal búcsúzom Tőled, komám\'

Itt szenvedett Ő fagyhalált.
Rá ilyen sors várt.
Koszorú mellett gyertya állt,
melyet félig emésztett a láng.

Az erdő titkát megőrizte
és kizárólag nekem fedte fel.
Mélyen ...

A feledés homályába merülök
Az örök vadászmezőkre kerülök
Ott gyönyörű és szép az élet
Nem tudok elrontani semmit, de tényleg

Legjobb barátom ez a fegyver
Beszélek hozzá, és használom egyszer
Mert mindent elrontok tényleg
Ezek nem csak kósza tények

A szél a fáról letört még egy ágat
Az élet ettől meg nem ...

Csak szavakat írok neked,
és messziről küldök hozzád
életjeleket,
oly távolra nem röpíti a szél
néma gondolataimmal az
érintésemet...
Pedig
jó lenne puhán megsimítani
mindennapoktól törődött
kedves arcodat,
jó lenne, ha hallanád
lelkemből neked kottázott
őszinte dallamaimat.

Nagyon sok szépet, gyönyörűséget adott nekem
ez a város az itt töltött órák alatt,
hisz csordultig telt örömmel a lelkem.
Istenem! Gazdagabb lettem ez alatt a nap alatt!

Sok évtizeddel ezelőtt jártam itt utoljára.
Az idő eltelt, sok dologra már nem emlékezhettem.
Rá sem ismertem a sok megszépült térre, utcára.
Most nagyon sok szép, mely ...