Csintalan gyermekkorom
Értelmetlenül letördelt
Virágba borult orgonaágait
Most mind összegyűjtöm:
Egy hatalmas csokorba kötöm,
A szirmokat mind eléd öntöm,
Hogy ez a vasárnap neked
Virág-vasárnap legyen,
Novemberi ködös napon,
Tőlem szikrázó, de szomorkás
Őszutón, télelőn,
Késő reggelen...

Aki nem az, ne vegye magára

I

Mikor nyugosznak már békén, mikor
Az ezeréves sírok szentjei?
Mikor nem bántják ősök álmait
Az unokák garázda vétkei?...
Oh! - az igaz magyar hazafinak
Nemcsak éltében kell lakolnia;
Galád utódok bűnei miatt
Sírjában is meg kell fordulnia!

S nincs a haragos égnek ...

Istennek hála, megvolt az ebéd;
Meg is kötözködénk, s most mit tegyünk?
Pipára gyujtunk persze, azután
A szőlőhegyre kilépegetünk.
Ottan pedig kis hajlékod alatt
Oly édesen esik hörpenteni,
És a magyarnak hörpentés után,
Még édesebb talán - felejteni.

Kész a pohár bor; szokás szerint
Elöljáróban háromszor iszunk;
Meg is ...

Szomoru nótát fúj
Az északi szél;
Előtte megzördül
Az őszi levél.

S valahányszor zördül
Az őszi levél:
Keblén a zsiványnak
Sajgó bánat kél.

Távol a sürüben
Korcsok ajkirul
Zeng a dal, - de rajta
Ő föl nem vidul.

Meg-megrázza vállán
Bojtos új szürét,
Félrevágja gyorsan
Barna ...

Boldog szívvel várom a jövő havazást csendes, őszinte örömmel,
bennem a régmúlt budatétényi gyermekkorom ötlik fel.
Magam előtt látom, ahogy apámmal húzzuk a szánkónkat
és topogva, csoszogva tapossuk együtt az utcai havat.

Akkor is örültem a télnek, a szép, csillogó, fehér hónak,
de most már igencsak szükségét látjuk a ...

Oh ti csalárd képek, tündérek és tünemények,
Forgandó esetek, és csupa képzeletek!
Meghódol néktek minden és romlanak épek,
Általatok durvák s kőszivü földi csudák!
Ez szomorún futja inséges pályafutását
És keseregve forog élete terhe alatt.
Azt kebelére veszi a szerencse, nagyra segitti,
Végre de elvetvén utnak ereszti ...