Zsögödi Nagy Imre festményeit látva
csodálkozom rá a szép erdélyi világra.
Emitt egy parasztbácsi barázdált arca,
fürdik az erdélyi déli meleg napban.

Mások egy lóvontatta kordén utaznak.
Talán a mezőről hazatartanak?
Távolabb árnyképe van egy osztagnak.
Egy másik festményen éppen aratnak.

De hiszen a szobámból ki sem ...

Az ősz fénye tör utat a fákon.
A zöld levéltengert sárgítva
lassacskán hódít teret a tájon.
De a Nap még erejét mutatja.

Érezni, hogy az éjszaka már kissé hűvösödik,
ám a Nap melege egyelőre ellensúlyozza.
A Nap kedves melegsége az ősz hűvösével küszködik,
majd e harcban megfáradva helyét az ősznek átadja.

Felbuggyan a forrás mélyéből a földnek,
A gyógyító vizek buzgón előtörnek.
Buzgón törnek elő, a forró gyógyvizek,
mint szívünk mélyéből a hazaszeret.

Zsíros a magyar föld, zöldellő mezőkön,
megtermé élelmünk, drága magyar földön.
Ezer év is eltelt, mily gazdagok voltunk,
kenyerünk megadá, sok-sok magyar ...

Emlékezz az elsõ csókra;
sodró mámor s már azóta
csókból érzés vált valóra.

Halvány szípoly az az óra
s a dédelgetõ meddõ szóra
égetett délibáb éltetett
s szórt érdemet minden bókra.

Veszett forróságba szórva,
felöltött éj alá csiszolva,
mosolyt majzolt, mint ki várja -
bolond módra fulladt ...

Kolo

Hozzád méltón nem található méltó szó
Tűzben égtél a vízen, húztad a mázsás lapátot szelíden

Hullámok fodrából öntött hajó
Izzadtság cseppekből faragott lapát
Elrúgva partot, izeg-mozog a térd
Hajszolódnak harmonikus extázisban.
A jeles kenu kettes a gyorsaságban úszva
A láthatatlan cél felé szertepattan a ...

Szól a zene, tücsökzene,
nyári esték hangversenye,
Húzza, húzza! A vonója
alól jön ki a szép nóta!

Ilyenkor nem gondol őszre, télre,
hiszen még van bőven elesége!
De amint az idő rosszra fordul,
a tücsök gyomra nagyot kordul!

Ám hogyha eljön a tavasz, a nyár,
a tücsök újra muzsikál már!
Húzza, csak húzza! A vonója ...