Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből ...

A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, ...

Hideg utcán, visszhangzó sötétségben
Aranyfüggöny leng, fénylik a szélben!

Kicsit arrébb, házak ölében
Ezernyi gyertya, bennük a szeretet,
Kicsi lángok, elfeledett emlékek!

Odabent, bent a melegben
Szentfa köszönt, az örökzöld Szeretet:
Lám elmúlt egy év, de íme egy kezdet
Az Úr-Jézus Ma született!

Csak egymáshoz bújva zokoghatunk,
mert nagyon fáj, ezért sírunk.
Elengedtük, mi oly kedves volt nekünk,
mi több volt, mint az életünk.

Kell, nagyon kell,
mégis elengedjünk, mert mennie kell.
Útra kél a remélt boldogsággal,
nem néz vissza, mit hagyott a valóságnak.

Csak egymáshoz bújva zokoghatunk,
gyémánt könnyünk ...

Kiskarácsony, nagykarácsony
Isten fényét szórja rátok
Tiszta szívnek erejével
Költözzön a szívetekbe.

Szilveszternek éjszakáján
Azt kívánom néked
Kísérje életed
Öröm, szeretet és béke.