Hideg utcán, visszhangzó sötétségben
Aranyfüggöny leng, fénylik a szélben!

Kicsit arrébb, házak ölében
Ezernyi gyertya, bennük a szeretet,
Kicsi lángok, elfeledett emlékek!

Odabent, bent a melegben
Szentfa köszönt, az örökzöld Szeretet:
Lám elmúlt egy év, de íme egy kezdet
Az Úr-Jézus Ma született!

Csak egymáshoz bújva zokoghatunk,
mert nagyon fáj, ezért sírunk.
Elengedtük, mi oly kedves volt nekünk,
mi több volt, mint az életünk.

Kell, nagyon kell,
mégis elengedjünk, mert mennie kell.
Útra kél a remélt boldogsággal,
nem néz vissza, mit hagyott a valóságnak.

Csak egymáshoz bújva zokoghatunk,
gyémánt könnyünk ...

Kiskarácsony, nagykarácsony
Isten fényét szórja rátok
Tiszta szívnek erejével
Költözzön a szívetekbe.

Szilveszternek éjszakáján
Azt kívánom néked
Kísérje életed
Öröm, szeretet és béke.

Tompul már a csillagszóró fénye
Búcsúzik az Ó esztendő, jár az idő gépe.
Hallkan cseng a csengő, elnémul a hangja
Mert itt van már a szilveszternek napja

Konfettik hullanak, mulat a Föld népe
Jókedvűen akarják zárni az Ó évet.
Trombiták hangja hasítja a csendet
Így köszöntik éjjel az újszülött évet.