Itt volna hát a szent, a várt Szélvész,
Tespedt tavat mely fenékig zavar?
Alázását ki oly bűnösen tűrte,
Lázad hát már az Élet alágyűrtje,
A tanitó, a legrababb magyar?

Gyújtatott lelkek víg mécsesének,
Ott, hol Sötét ül várost és falut
S hol eped fényért cellák milliója,
Magyar sivatag magyar tanitója
Rabok között ...

Emberek dülöngnek a mezőről,
Dél derül és rossz, felhős Észak.
Sivár nyár fűl s az egész falun
Bús kasza-ritmus s gaz virágok
Lehelletén szállong a szegény-szag.

Sírás sír a gyér búza-világból
Három tornyos, kis, halk falunkba.
Ez is világ és egész világ,
Holott úgy néz ház, ember, minden,
Mint ki az életet, jaj, megunta. ...

Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát
Hadd locsoljam a haját!
Hadd nőjön nagyra
még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza.
Szabad-e locsolni?
Vízbevető hétfő nékünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntjük gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is a párjával. ...

Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Csapot, vízipuskát vettem a kezembe.
Elindultam véle hímes tojást venni.
Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok!
Mert ha sajnáljátok, vízipuskám készen:
Ablakidon betarom nyoszoládra zúdítom.

E húsvét ünnepnek második reggelén
Tudják azt már maguk, mért jöttem ide én.
Hamar ...

Minden semmirevalónak,
Gácsnak, svábnak és zsidónak:
Grádics adatott:
Itt alant már csak egyedül
Maradok...

Sürög a vad, magyar élet,
Még a némák is beszélnek
S uccám ellepik
S bárki taknyost egy bősz iram
Fölrepit.

Seregesen senkik jönnek,
Megrabolnak, elköszönnek
Gúnnyal, szabadon,
Mi bennem gyült, ...

Ahogy nőnek az árnyak,
Ahogy fogynak az esték,
Úgy fáj jobban és jobban
Az eljátszott öregség.

Ez az én két vén szemem
Habár sok szépet látott,
Mosolygós öreg úrként
Nem látja a világot.

Nem fogok bocsánattal,
Víg arccal tündökölni
S fiatal vétkek fölött
Pálcát tréfásan törni.

Emlékezni se ...