Hírklikk.hu

Köszöntjük a Poema.hu honlapján!

Minden versek iránt rajongót szeretettel várunk!

Kiemelt szerzők

766 
1948 -
1997. óta írok, verset, novellát, aforizmát. Már nyugdíjas vagyok, de nem kímélem magamat.
732 
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Ady Endre (220)
746 
852 
1972 -
Hegyeshalmi lakos.

Legújabb versek

134 
Ha lelkedre őszi levél hull,
szemedből bánat könnye pereg,
én szeretnék a lelked lenni,
hogy mosolyogjon két szép szemed!
Arcodra rajzolnám a nyárnak,
víg,madárdalos tarkaságát,
elűzném a hervadó ősznek,
halálszagú,bús komorságát.
Szívedben mindig sütne a Nap,
a szerelmemnek égő heve,
soha sem aludna ki a fény,
mert ott ...
Olvasták: 615
Részletek
Az Ön versének a helye...
131 
Kedvetlen nappal az a reggel,
délelőtt megint előrébb jött,
már egész közel, megcsókolt
a reggel, atmoszférateremtő
zúzmarafelhő száll felém a kémialaborból
kikandikáló életszerűséget nevezném én el
már-már kivillanó esőfelhő-szerelemnek
pénteken.
De még nincs ott, ahol tolongani kell
atomjaikra bomolva a ...
Olvasták: 603
Részletek
139 
Beszélsz velem, hallom, csak üres szavak.
És most ez a zárható kapu.
Elveszettnek talán a boldogság.
Akarom, hogy neked, de a félelem tart vissza.
A félelem, hogy megint csalódott.
És akkor én világom ismét romokban hever.
Mondd csak, mi volt az összes, hogy az egyetlen cél?
Talán ez volt az egész csak egy játék?
Hogyan lehet elfelejteni ...
Olvasták: 575
Részletek
A hajnal fényei villannak fel a szobánk ablakán.
Éjpaplanos álom ül a házak árnyán.
Éjjeli álmaink tűnnek az ébredésnek lassú szárnyán,
az új nap tündére világosodó álomvánkosán.
Olvasták: 339
Részletek
125 
Hanyatló bíborvörös Nap sugara fesse meg arcodat,
Legyek én, és fénye, akik csókoljuk pirosló ajkadat.
A fellegek mögül sóvárgón mosolyogjon reád a Hold,
Ruhád irigyli, amelyet a bíborszínű Nap bemázolt.
És öleljen még, ezernyi csillagsziporkázó sugara.
Olvasták: 508
Részletek
144 
Titkos szerelem a szürke köveken ,
meghitt ölelésben a múlt és a jelen.
Az öböl kihalt, majdnem kiszáradt már,
jövőnkről énekel egy ismeretlen madár.

Szótlanul állsz, én majdnem könnyezek,
titokban szeretni,nekünk így lehet.
Nem boldog az ki soha nem könnyezett
nem szeretett az, ki nem szenvedett.

Kezem a kezedben, nézek a ...
Olvasták: 620
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére Back to Top