Csupán emberi érzések ,s örök gondolatok.
Csukott szemem tükrébe nézve mikor téged látlak,
sötét álmatlan éjszakán is álmomba várlak.
Kinyitom szemem, szétfoszlik minden álmom.
Újra becsukva szemem, arcod talán újra látom.
Csak éberen fekszem, s várom, várom ...

Eltűnt minden álmom, mikor én öltem meg.
A reményt, ami örök volt;
a jövőt, ami így a múlt lett;
a szerelmet, ami jelentette az életet.
Így lettem saját gyilkosom, s eltemetett az élet.

Már a fény se néz rám, mindig csak engem nézett.
Mint én, mikor a szemedbe nézek, benne látva magam a pokol tüzébe égek.
Azt mondtad mindig, sosem írok szépet, én néztem,hogy semmit sem értek.
Pedig írhattam volna, anélkül hogy kelljen kérned...

Ha igaztalan a vád:
Hiába görbül lefelé szád,
S a könnycsepp sem fordul vissza,
A sós ízt legfeljebb
A te ajkad issza-
Mert részvétet ha lelsz is:
Igazit nem kapsz,a mélyet:a lelkit!


Tanuld meg végre:egyedül vagy,
Csak a bánatod, mi végtelen nagy!
A sors, nagy bölcsen úgy rendelkezett:
Az ember egyedi,
Tehát magányosnak ...

Ma gondolatban kifosztottalak
és Veled vétkeztem...
...magamra simogattam
a benned mélyen lüktető vágyad
és tested feszülő ívéhez idomultam...
Vétkezz velem! - jött felém gondolatod
és mellemből feltört mámoros sóhajom...
...pedig én akartam fékezni vérem,
de szemedből kilestem a feloldozást és
szemérmetlenül fontam magam ...

Hiába ez az érzés, melyet csak irántad táplálok,
te nem szeretsz, és a dolgokat másként látod.
Ha a valóságban nem lehetek a tied,
legalább gondolatban hadd lehessek veled.
Mikor szárnyra kelünk s elrepülünk innen,
a szerelem országába, hol senki sincsen.
Pedig sok szerelmes van rajtunk kivül,
de ez az ország csak nekünk készült,
mert ez ...