Farsang van. Álarcok táncolnak.
Ha vége van majd, akkor a porba hullnak.
De az igazi álarc sosem esik le.
Eleinte még figyeled lesik e,
és néha még leveszed.
Hogy rajtad van, késöbb már észre sem veszed.
Nyomorú életed, szomorú végzeted ez az álarc.
Örökös szomorúság, végtelen harc.

Tetszeni akarok Istennek.
Amikor a felhők mennek, szivárványban,
jégesőben, végtelen nagy szeretetben,
amikor fáj, vagy amikor jó, amikor leesik a szűztiszta hó,
Te Uram mindig velem, mindig fogod Te a kezem,
s ha hajóm süllyedne is olykor,
Te mindig lenyúlsz, mindig jókor,
szeretlek téged Istenem, maradj kérlek mindig velem.

Szeretnék valahol máshol ébredni. Egészen messze.
Halványkék égbolt alatt, mélyvörös szerelembe.
Amit érzek, nehezen elmondható.
Tudom, hogy szeret engem a Mindenható.
Hűs felhők közé álmodom magam,
lehullik onnan önvádló szavam,
megyek, ameddig csak menni tudok,
talán valahova el is jutok, szélcibálta létem egy darabkáját,
itthagyom, ...

Szeretlek Édes, amíg csak élek!
Nagy szavak tudom, de én így érzek!
Nem tudom, s nem akarom elrejteni mit szívem diktál,
Ahogy csillag sem tud nem ragyogni egy sötétlő éjszakán.
Remélem a mi fényes csillagunk örökké fenn csillog,
Minél sötétebb az éj, annál szebben látszik, hogy ott ragyog,
Le nem esik, bár néha mocorog,
Mint kötéltáncos ...

Mikor a párnádra egy tündérke leszáll,
S füledbe suttogja valaki gondol Rád.

Valaki gondol Rád, s verset farag Neked,
hogy tudja mosolyogsz, s arcod nem takarja felleg.

Valaki gondol Rád, s figyel az éjszákaban,
hátha meglátja szép szemeid a félhomályban.

Valaki gondol Rád, s közben az eget kémleli,
rozsával kezében vár, csakhogy Te ...

RózsakertbeN sok virág,
holdfÉnyben mossa magát
szirmuk színes, Vörös, sárga
őket mindenki csodálja.

VaN egy rózsa oly szerény,
összes szirmA hófehér,
őt a naPfény nem színezte,
kert végén áll messze, messze.

Hajnalban harmat mOsDatja.
sziváRványos gyöngyök rajtA,
friss illatát szórja széjjel
szétküldi a langyos ...