Fúj a szél és csapkod az eső,
senki nem jár most a házsoron.
Fagyos levegőben reszketőn,
egy magányos, árva eb oson.

Gazdátlanul rója városunk,
pedig egykor kedvenc lehetett.
Kitették őt egy bús éjjelen,
pedig ő mindenkit szeretett.

Vigyázott a gazdijára lelkesen,
majd a gyerekekkel játszott még.
Hálás szemmel nézett ...

Kati ebünk kölyköt fialt,
nem is egyet, négyet.
Felsorolom itt most nektek
az egész népességet.

Udvarunkon, ez mondhatnánk,
egész kutyafalka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Míg szoptatott, négy kis gombóc
tolakodott nála.
Úgy éhezve, nyüszögve mind,
szinte csorgott nyála!

Aranyosak és ...

Az én kutyám házőrző,
ilyet nem rajzol körző.
Itt járkált a nyomomban,
megbotlott a gyomokban.

Kutya módra kutyagolt,
pedig kicsi kutya volt.
Kutya fülű, tarka eb,
az alomban született.

Macskát kerget, sokat játszik,
de a fára sosem mászik.
Inkább alszik egy nagyot,
bizony, lopja a napot!

Egyszer ő egy ...

Indul a vonatunk, ahogy születünk,
S már az életúton fut az életünk.
Sínek futnak szerte, s váltókezelők,
Állítják a vágányt sorsaink előtt.

Vár a nagy utazás, hosszú életút,
Van, akinek sorsa vakvágányra fut.
Nekem van odafenn vezér-csillagom,
Mely előttem ragyog, egész utamon.

Mily zsenge a tavasz, hív a napsugár,
Az ...

Tátongó nagy termek,
üres lakatlan helyek.
Sötétség, egyedüllét,
ember vajon hova léphet?

Üres helység nincsenek tárgyak,
ám bárhova nézek csak sötét árnyak.
A falon lévő kép rám vicsorog,
késem a zsebemben már nyikorog.

Hirtelen ijedten kapom elő,
és nézek körbe, vajon ki jő?
De nem látok senkit se ott,
csupán a ...

Oh hozzád bújok oly gyakran én,
mint a tájhoz hűs őszi szellőben,
lombját sírva hullató platán.

Közben felidézem vidám pillanataink,
eszembe jutnak közös kis apró dolgaink.
Félve remélem, hogy léted soha sem múlik.

Szívem a szíved melegétől felolvad,
belőle a bú minden cseppje kiapad.
Kérlek szíved örökké csak nekem ...