Szép napkeletnek
Viránya lelkem,
Örök tavasznap mosolyog le rá;
Mit csak a földre
Ejtett az isten,
Megterem rajta minden szép virág.

Csak egy hiányzott,
A hit virága,
A sírontúli életnek hite,
S ez is kikelt már,
Ez is virít már,
És ezt szerelmed ülteté ide.

Miről a büszke,
Az elbizott ész
Egy hangot sem ...

Ismerős az út,
A park,
A járda és a pad.

Már voltam itt,
Időztem is.
De akkor más volt...
Más volt a nap,
Az emberek,
A gyerekek.
Más színe volt a fűnek,
A falevélnek,
És a könnynek...
Igen a könnyek,
Azok is mások voltak,
De a pad...
A pad, az ugyanaz.

Akkor mindent utáltam:
Az emberek álarcát, ...

Már egy hónapja, hogy nem esett az eső,
Nem sétált az égre semmi felhő,
Hallom, ahogy repedez a föld az esőért,
Látom a gyümölcsöt, milyen hamar beért.
Sírnak a virágok a fák, a füvek,
A kis cinegék, a verebek,
Kell a harmat és az eső a rétnek,
Kell még az élet a természetnek.

Ahogyan hívja az ég a felhőt,
Úgy hívom én is a ...

Látlak a csendben, a fényben,
Látlak a zajban, a sötétben,
Rád gondolok minden órában,
Rólad álmodok minden hajnalban.

A hangod még ott zúg a fülemben,
Az arcod még felillan előttem,
Ha becsukom a szememet, téged látlak;
Ha bedugom a fülemet, téged hallak.

Nehéz megszokni a magányosságot.
Nehéz elhagyni a ...

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az ...

Látom kelet leggazdagabb virányit,
A természetnek virág-háremét,
S a napnak rózsaszínű szempilláit:
Hasadt felhő mosolygó peremét;
Látok homályos pálmaligetet,
Hol a szellő rejtélyesen susog,
És énekel fényes madársereg...
Madarak? vagy tán zengő csillagok? -
- Látok nagy hegyről egy kék szigetet
A tenger és a messzeség ...