A róka és a csirke esete (mesesarok)

Róka koma bajuszán egy jót sodor, az a vörös mindig külön kóborol.
Becserkészi, hízelgéssel ráveszi, kerítés alatt a résen bújjon ki.
Jöjj közelebb, itt kint édesebb a fű,- a baromfi mindent elhisz: tyúkeszű!
És a csirke hallgatta az éneket, őt dicsérték, róla mondtak szépeket!

Táncba hívták, és ő megy is azonnal, nem érdekli honnan eredhet a dal.
A többiek óva intik: nem szabad! Kerítéshez nincs messze a róka-lak.
Óvatos légy, ne ily gőgös bugyuta. …..Ne hallgass a hízelgőre kis buta!
Mit neki a kerítés, a magasság, palánkon túl várja őt a szabadság.
Felnőtt csirke, azt tehet amit akar, szórakozni támadt kedve, most, hamar!

Hiú csirke felszállott a palánkra, próbálgatta meddig röppen a szárnya.
Csillogó az aranyszínű tollazat, megilleti őt dicséret, hódolat.
Sok napja már, hogy a kerítés alatt, róka úrfi megrongálta a falat;
mostanra már elég naggyá nőtt a rés, irányítva innen lesz a csirkevész!

Üres kézzel el nem menne semmiképp, elcsalna biz’ magával egy jércikét!
és a bögyös épp kipottyant eléje, egy mozdulat, és a csirkét elérte!
Gyere kontyos, elviszlek én a bálba! Ijedt csirke szabadulna, hiába!
Szegény csirke! Hogy volt ilyen ostoba, a rókának jaj, de éles a foga.

Védené a tyúkudvart a kakaska, -velem állj ki róka, ha mersz birokra!
Nagyot nevetett a róka: egy taraj! Jössz te is a róka-bálba most hamar.
- Nem csak tyúk, de kakas is lesz ebédre, ha beosztom elég lesz egész hétre!
Meglepődött ám a róka! aj-aj aj! A léc alatt Bodri les ki, nagy a baj!

Egy kutyával ujjat húzni mégse fog, eljön holnap, ma meg odébb oldalog.
Fájdalmában eltántorgott a bögyös. Megalázott hiúsága többszörös.
- Beszélgetni nem állhatsz le bárkivel,…Vörös Bögyös soha nem felejti el!!
Lehet fényes ígéret a rókabál, saját tollán tapasztalta, nagyon fáj.

2015 december