Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagynéha kellett egy folt
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott.
Ruhák siklottak, susogtak.
Lelkemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap felkelt,
mert az éjszaka rossz kobold.
A ...

Ha majd nem tart gyümölcsöt az ág
ha majd sivataggá válik a világ
ha majd éhezik minden élő
ha majd csak ez lesz a kegyetlen jövő
ha majd teret hódít a tenger
ha majd erdőket pusztít ki az ember
ha majd szörnyű háborúk dúlnak
ha nem emberek - földrészek pusztulnak
ha sátánná válik az ember
ha a gonoszság árad, mint a tenger
ha majd ...

Summázom sorsomat, hetven évnyi létet.
Poklokat, egeket ekként mérlegelek.
Zöldfülű ifjúként szeretetre vágytam.
Remélt boldogságot kerestem, kutattam.
Voltam asszony, anya- sorsom nem volt békés.
Bőven volt számomra fájdalom, szenvedés.
Hogy múlik az idő! Rohannak az évek!
Kép a boldogságról lassan semmivé lett.
Szertefoszlott álmok tátongnak ...

Oly sok éve eltűntél hirtelen
a vén Duna is feljajdult,
partjánál már rég nem ülsz réveteg
szíved sem dobog, elcsitult.

Érintetlen tollad érted kiállt
fehér papír az asztalon,
hiányodtól elnémult a világ
mozdulatlan, rég parlagon.

Áldott legyen kezed és szép lelked
csodálnak fent az angyalok,
hát élhettél volna még idelent
ha ...

Két falevél találkozott
a befagyott patakot fedő jég
alatti kíméletlen sodrásban.
Összetapadtak a kavicságyban
s a vastagodó jég súlya
egymásba préselte
egy régi tavaszon hozott
változhatatlan erezetüket.
A jégkristályok lassan és erősen
fűzték egybe a két levél szövetét,
s a fagyban fogant szenvedély
új világot ...

....Hajnal....

...hangtalan és néma...könnytelen érzés a fájdalom...
...semmibe merengve éjjelente érzem...mikor rólad álmodom...
...várom...hogy mondj valamit...egy szót vagy csak egy jelet...
...hogy újra lássalak...arcod és vállamon érzem kezed...
...emlékeim börtönébe vagyok zárva...mi hideg mint az éjszaka...
...rácsai közt felzokog fájó ...