Fehér színű apró pöttyök, hangjegyek,
zöld palástban virággyöngyöt rejtenek.
Szélfuvallat simogatja, ránevet,
megérkeztem gyöngyvirágom, csengetett?
Kottafejek bólintanak szerényen,
illatomat elhintené, ha kérem?
Messze viszem, a felhőkig: szól a szél,
- integet a selyemakác, jól beszél -
táncolok a mezőn végig, ...
Olvasták: 810
Az Ön versének a helye...
Öltözik lassan a hajnal...
üde színt ölt magára,
csillag-lámpását eloltja
sötét felhő fátylába.
Harmat cseppje parolázik
a sóvárgó fűszállal,
óceán mély, fekete éj
táncot jár a homállyal
gyorsan oson a sötétség...
tágul a látóhatár,
madaraknak énekétől
életre ébred a táj.
Illatozik a fekete, ...
üde színt ölt magára,
csillag-lámpását eloltja
sötét felhő fátylába.
Harmat cseppje parolázik
a sóvárgó fűszállal,
óceán mély, fekete éj
táncot jár a homállyal
gyorsan oson a sötétség...
tágul a látóhatár,
madaraknak énekétől
életre ébred a táj.
Illatozik a fekete, ...
Olvasták: 962
Lelkemben dac, és csend honol,
érzelmek lánca elsodor;
gyakran eltűnsz, mint esti fény,
mire a hajnal földet ér.
Múltunk nem térhet vissza már,
tündérmesékben hinni kár.
Elém hoz majd a képzelet,
őrzöm a szép emlékeket;
nem várok semmi új csodát,
nélküled indulok tovább.
Talán, ha egyszer visszatérsz,
lelkünk ösvényén ...
érzelmek lánca elsodor;
gyakran eltűnsz, mint esti fény,
mire a hajnal földet ér.
Múltunk nem térhet vissza már,
tündérmesékben hinni kár.
Elém hoz majd a képzelet,
őrzöm a szép emlékeket;
nem várok semmi új csodát,
nélküled indulok tovább.
Talán, ha egyszer visszatérsz,
lelkünk ösvényén ...
Olvasták: 998
Faág roppan a ligetben,
madár röppen fel ijedten,
elsuhan, szétnéz a parkban,
pihen a barna avarban.
Bokor környékét bejárja,
élelmet kínál a nyárfa;
bukfencet vet a pajkos szél,
fusson már el a karcos tél!
Természet, amit szertehint,
madárka rálel, feltekint;
kis szívét boldogság járja,
dalából kicseng hálája.
madár röppen fel ijedten,
elsuhan, szétnéz a parkban,
pihen a barna avarban.
Bokor környékét bejárja,
élelmet kínál a nyárfa;
bukfencet vet a pajkos szél,
fusson már el a karcos tél!
Természet, amit szertehint,
madárka rálel, feltekint;
kis szívét boldogság járja,
dalából kicseng hálája.
Olvasták: 656
A szél-fiú azt figyeli
fenn a hegytetőn,
hová készül szellőlányka
lenn a zöld mezőn?
Eléje perdül hát - gyorsan
mielőtt eltűnne -
nyissunk együtt tánciskolát,
te kicsi Szél-Tünde!
Madársereg tolla borzong,
jót ez nem ígér,
mert ha együtt ropnak táncot,
jaj, az forgószél!
Most a szellő beöltözik
sötét ...
fenn a hegytetőn,
hová készül szellőlányka
lenn a zöld mezőn?
Eléje perdül hát - gyorsan
mielőtt eltűnne -
nyissunk együtt tánciskolát,
te kicsi Szél-Tünde!
Madársereg tolla borzong,
jót ez nem ígér,
mert ha együtt ropnak táncot,
jaj, az forgószél!
Most a szellő beöltözik
sötét ...
Olvasták: 641
Huszonöt szál gyertya kétszer,
két tortán áll, mint szép ékszer,
a sors mindent megtervez,
így is, úgyis ötven ez.
Rózsák! Kétszer huszonöt szál,
az ötvenes kikukucskál;
tapsol a sors, és jelez,
így is, úgy is ötven ez!
két tortán áll, mint szép ékszer,
a sors mindent megtervez,
így is, úgyis ötven ez.
Rózsák! Kétszer huszonöt szál,
az ötvenes kikukucskál;
tapsol a sors, és jelez,
így is, úgy is ötven ez!
Olvasták: 1111