Összedől a világ velem,
nem terem már babér nekem!
Bevallom: - bár szívem remeg -
hamarosan negyven leszek.

Árnyékom szegődik mellém,
folyton emlékeztet, \'negyvén\'
kajánságán jól kifogok,
innen fordítva számolok.

Korom visszafelé pereg,
jövőre harmincnyolc leszek!
Egy ideig itt maradok,
és arcomon mosoly ragyog.